Szüneteltetés/ ideiglenes zárás :(

Szüneteltetés/ ideiglenes zárás

Mivel senkit sem érdekel a blogom úgy gondoltam jobb lenne egy ideig hanyagolnom.Majd ha lesz egy pár lájkom és olvasóm folytatom, de addig fölöslegesnek tartom.

6.fejezet: Egy nap a One Directionnel

Reggel felkeltem és egyből eszembe jutott a tegnap este.Már ott jártam a gondolataimban, hogy vajon valóság volt-e?.Agyalásom közben felöltöztem és lementem a konyhába reggelit készíteni magamnak.Úgy döntöttem tojásrántottát csinálok, mivel az egyszerű és finom is.Miután elkészítettem leültem a TV elé.Kapcsolgattam az adók között valami normális csatorna után keresgélve.Ekkor megcsörrent a telefonom, gondoltam Zayn lehet.
Szia Zayn-megkockáztattam beleszólásomat a telefonba.
Jó reggelt, nincs kedved velem találkozni?-kérdezte a végén elhalkuló hangon.
De, persze.Mikor és hol?-tettem fel alapvető találkozós kérdéseimet.
Mondjuk fél óra múlva érted megyek.Úgy jó?-Zayn.
Tökéletes-adtam egyértelmű választ.
Rendben, akkor fél óra múlva előtted leszek-tisztázta találkozásunk részleteit.
Oké-Én.
Szia-köszönt el.
Szia-zártam le a beszélgetést és megszakítottuk a vonalat.Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben: mit vegyek fel, vajon hova mehetünk, és meddig?Felrohantam a szobámba és elkezdtem keresgélni a ruháim között.Hosszas gondolkodás után arra jutottam, hogy egy hétköznapi ruhát veszek fel.Erre esett a választásom:

Coffba kötöttem a hajamat és egy teljesen átlagos sminket tettem fel, ami egy szempilla spirálból és egy szájfényből állt( legalábbis nekem ez az átlagos).Épp időben lettem kész , mert pont akkor csöngettek.Még utoljára megnéztem magamat az előszobai tükörben, majd miután megbizonyosodtam arról, hogy minden rendben, nyitottam az ajtót.

Jó reggelt-köszönt nekem az ajtófélfának dőlt barnaság.

Neked is-köszöntem vissza.

Mehetünk?-kérdezte

Persze, de hova is?-érdeklődtem.

A Direction házba-jelentette ki, és nem is várta meg reakciómat, elkezdett húzni az autója felé.Beültünk és már indult is a motor.Az út alatt nem szólalt meg egyikőnk sem.Zayn bekapcsolta a rádiót amiben Rihanna új száma ment: Rihanna-diamond. Mikor vége lett a dalnak már ott is voltunk az úti célunknál.vagyis gondolom az volt, mivel megálltunk.Kiszálltunk a kocsiból és egy hatalmas fehér házat pillantottam meg egy nagy kerttel amiben semmi virág nem volt, csak fű és tujaféleségek.Egy óriási kapun mentünk be s onnan egy kikövezett út vezetett a bejárathoz.Zayn ajtót nyitott nekem.Beléptem s olyan látvány fogadott amire nem számítottam.Na jó azért gondoltam, hogy nem lesz kicsi a ház de ennyire?Hatalmas nappali fehér bőrkanapéval, üveg dohányzó asztallal, egy krémszínű szőnyeggel és persze egy plazma tévével.Balra a konyha volt pulttal és annak végződése egészen kijött és ott bárszékek fogták körbe.Szembe egy lépcső amin jobbról lehetett felmenni.Mögötte lehetett látni egy óriási üvegajtót, amin kinézve egy medence volt nyugágyakkal.Csodálkozásomból Zayn szakított ki.

Megjöttünk-kiabált.Szóval a fiúk is itt lehetnek.És ezután nem sokkal megjelent előttem Liam.

Hello-köszönt.

Szia-válaszoltam.Na ekkor rohant le az emeletről Harry kezében egy répával, s mögötte Louis ordibált utána, hogy adja vissza répaúrfit(?).Mikor Harry meglátott megállt és lemosolyodott.Ezt Lou kihasználta és kivette a kezéből a répát.A göndörkét láthatóan nem zavarta a dolog.Közeledett felém majd csak azt vettem észre, hogy szorosan ölelgetnek.Király.Egy kicsit kényelmetlen volt a szituáció.Bár ő legalább üdvözölt valamilyen módon.Zayn csak köszönt aztán le vagyok tudva. Hazza elengedett és ekkor döcögött le Niall az emeletről.Egyenesen felém jött és megállás nélkül mosolygott.megölelt.Érdekes nagyon jól esett az ölelése.Éreztem, hogy szívből jön.De már vége is lett, mert Louis arrébb lökte, mondván, hogy most ő jön.Kaptam tőle egy puszit és egy jó reggelt kijelentést, majd kijelentette, hogy megy répát pucolni és távozott.A fiúk beljebb tessékeltek és leültettek a kanapéra.Ezután olyan következett amire nem számítottam.

5. fejezet: Egy éjszaka csak Vele

Majd megcsörrent a telefonom.Mikor megnéztem ki lehet az egy ismeretlen szám volt kiírva.Felvettem.
Szia Selly-köszönt bele az a gyönyörű hang.
Szia...Öhm honnan tudod a számom- bizonytalanodtam el.
Az legyen az én titkom-nevetett.- Amúgy lenne kedved találkozni velem?
Öhm..oké..p-persze-dadogtam.
Rendben, akkor találkozzunk este 7-kor a Nando's előtt.-jelentette ki.
Rendben, ott leszek-válaszoltam kissé határozottabban.
Oké, szia.
Szia-mondtam, majd letettem a telefont.Kitágult szemekkel meredtem magam elé, miközben próbáltam felfogni mi történt velem ebben a percben.Mikor eltelt már vagy öt perc feleszméltem, hogy talán meg kéne osztanom ezt az információt a barátnőmmel.Mikor ránéztem kíváncsian pillantott vissza a tekintetével.Mikor beszámoltam, hogy találkozom Zaynnel, azonnal felhúzott a szobámba és az összes ruhámat kiborította az ágyra.
Na szóval ha jól akarsz kinézni bízd magad rám- mosolyodott el.Rögtön próbáltatta fel velem a ruháimat.Életemben nem próbáltam még ennyi ruhát.Aztán, hogy ez biztos nem volt elég fárasztó a biztonság kedvéért áthozott egy pár ruhát az övéi közül.Azokat is felpróbáltam.De végül megtaláltam a tökéletes ruhát.

Ehhez egy magassarkút húztam:

Amikor készen lettem kaptam egy kis sminket és Amy begöndörítette a hajamat.Ahogy készen lettünk máris indulhattam.De annyira félek.Mi lesz ha elszúrom?De ezt a gondolatomat megzavarta barátnőm.

Nem lesz semmi baj.Minden rendben lesz.-mondta, mikor én elkezdtem gondolkodni vajon gondolatolvasó-e?Elköszöntem tőle és indultam is a Nando's felé.Mikor megláttam, hogy Zayn már ott áll a szívem azonnal a torkomba szökött fel miközben tördelni kezdtem az ujjaimat.Mikor meglátott elmosolyodott.

Gyönyörű vagy-gondolom ez volt a köszönése.De erre a mondatra elpirultam.Lesütöttem a szemeim és elfordítottam a fejem, hogy véletlenül se vegye észre a paradicsom színű fejemet.

Köszönöm- csak ennyit bírtam kinyögni.Nevetett.Lehet, hogy észrevette, hogy elvörösödtem?Mikor már éreztem, hogy nem vagyok paradicsom visszafordultam.Egyenesen a szemeibe néztem és éreztem, hogy ő is zavarba van.Csak az okát nem értettem.

És hova szeretnél vinni?-kérdeztem.

Először úgy gondoltam, hogy ehetnénk valamit.-jelentette ki.Már mentem volna be a Nando's-ba, mikor megfogta a karomat.

De nem ide-mosolyodott el.én is csak mosolyogni tudtam.Elindultunk az utcán, s mikor megálltunk egy kicsi de mégis nagyon hangulatos étterem előtt előre engedésével jelezte, hogy ide jöttünk.Ennek nagyon örültem.Azt hittem, hogy valami nagyon puccos étterembe fog hozni.de szerencsére nem.Leültünk egy asztalhoz és nézegettük az étlapot.Éreztem a tekintetét rajtam, de nem mertem fel emelni a fejem.Mikor már rendeltünk kénytelen voltam felnézni.Azok a gyönyörű szemei engem figyeltek.Nem bírtam levenni róla a szememet.Egyszerűen elbűvöl a szemeivel.Elvesztem bennük.Kerestem a kiutat, de nem találtam.Kirázott a hideg mikor észrevettem ahogy nevet.Annyira tökéletes ahogyan az ajkai mosolyra húzódnak.Mondjuk amúgy is.Kihozták a rendeléseinket. Neki láttunk.Egyszercsak Zayn törte mag a csendet.

Mesélj magadról-jelentette ki a csend közepébe.Meglepődtem.

Mit meséljek?-kérdeztem visszahúzódóan.

Bármit, csak magadról-válaszolt egyszerűen.

Oké, akkor...kedvenc színem a kék-mondtam valami egyszerű dolgot, mert nem tudtam mit akar tudni.Erre a mondatomra elmosolyodott.

Mi az?-kérdeztem érdeklődve.

Nekem is-nézett rám.Nagyon megörültem neki.Úgy tűnik már két dologban is egyezik az ízlésünk:

1. nem szeretjük a puccos helyeket.

2.kedvenc színűnk a kék.

És nem is beszélgettünk sokat.Ez hihetetlen.Persze ez nem jelent sokat.De nekem mégis.Megettünk a vacsorát.Zayn fizetett, majd elindultunk kifele.

Van kedved sétálni?-kérdezte.

Igen.-nagyon örültem a kérdésnek.Tényleg nagy kedvem volt sétálni. Főleg vele.Elmentünk a parkba.Nagyon szeretem ezt a parkot.Bár este nem szoktam ide jönni.Ki van világítva. Persze hangulatosan.Egész éjszaka sétáltunk közbe pedig beszélgettünk.Sok mindent megtudta róla.Nagyon vicces fiú.Minden 2. percben hülyéskedett valamit.Én persze szét röhögtem magam.Éjfél körül haza kísért.

Köszönöm, hogy eljöttél-mondta már a házam előtt.

Köszönöm, hogy meghívtál-mosolyogtam rá.

Megismételhetnénk valamikor-mosolyodott ő is el.

Boldogan.Csak hívj.Ha már úgy is tudod a számom.-nevettük el mindketten magunkat.

Rendben, jó éjt!-köszönt el.

Jó éjt!-mosolyogtam rá majd beléptem az ajtón.Nagyon boldog voltam.Majd kiugrottam a bőrömből. Legszívesebben sikítoztam volna és oda-vissza ugrándoztam volna az egész házban.de már anyuék alszanak.Szóval inkább felmentem a szobámba és letusoltam.Bedőltem az ágyamba és gyorsan el is aludtam.

4. fejezet: Mért kérdezte?

A One Direction tagjaival sétálok egészen egy pizzázóig....
Mikor beértünk mindenki lerohanta őket, hogy autogramot kapjanak.Én meg csak álltam és még mindig nem tudtam elhinni amit átélek.Mikor végeztek a kívánságok teljesítésével odajöttek hozzám, majd leültünk egy asztalhoz.Rendeltünk pizzát.Közben felváltva faggattak az életemről.
És van barátod? - kérdezte meg Zayn.Erre a kérdésre zavarba jöttem.
Nem, nincs - gyorsan hadartam. Erre a két szavamra elmosolyodott. Nem értettem miért, de ráhagytam a dolgot.Mikor megettük a pizzát még beszélgettünk egy kicsit és elbúcsúztunk.

*Zayn szemszöge*

Mikor megláttam a szomszéd fán egy lányt elmosolyodtam.Tudtam, hogy minket néz.Amikor végeztünk a mini koncerttel megkértem a fiúkat, hogy menjünk oda. Kíváncsi voltam a lányra.Amikor közelebbről megláttam elállt a lélegzete.Egyszerűen gyönyörű volt.Nagyon megtetszett.Megkérdeztem nincs-e kedve enni velünk valamit.Féltem, hogy a válasz nem lesz, de beleegyezett.Majdnem felkiáltottam örömömben.Csak egy dolog járt a fejemben: vajon van barátja?.A fiúk sorban kérdezgették tőle az információkat és mikor már úgy gondoltam nem lenne félreérthető a kérdésem feltettem neki.Egy kicsit zavarba jött majd kijelentette, hogy nincs.Egy újabb örömtánc.Persze nem szabad kimutatni.Sokat nevettünk.Vicces lány.Mikor elköszöntünk a fiúk egyből rám zúdítottak mosolygó és valamit sejtő tekintetüket. Harry kivételével.Ő inkább perverz arckifejezéssel fordult felém, amire én csak megforgattam a szemem.

~*Pár órával később*~

Már otthon vagyunk.Még mindig Selly járt a fejemben.Nem tudtam kiverni belőle.Olyan szép és vicces.Ő teljesen más mint a többi lány.Azt hiszem beleszerettem.Mikor felnéztem a gondolatmenetem közben csak annyit látok, hogy a fiúk folyamatosan engem néznek( megint), ugyanazzal az arckifejezéssel mint a pizzázó előtt.Kezdenek idegesíteni.Egyszer csak Liam megszólal:
Valaki szerelmes- mondta enyhe mosollyal a száján.
Valaki szeret beleavatkozni mások érzéseibe- vágtam vissza neki.Erre mindenki elröhögte magát.Én sem tudtam kihagyni.

*Selly szemszöge*

Még mindig az járt a fejembe vajon mért kérdezte?Tetszhetek neki?Kizárt!Én?Lehetetlen!Én csak egy hétköznapi lány vagyok, aki kukkolta őket, aztán elmentem velük pizzázni.De akkor miért kérdezte?Lehet, hogy ez a kérdés jutott az eszébe. Igen valószínűleg.Egyszer csak egy kéz rázza meg a vállam. Amy volt az.Kérdően pillantott rám.
Min gondolkozol ennyire?-kérdezte.
Semmin-hazudtam neki.De nem bírtam ki hogy ne mosolyogjak egy 1000 Wattosat.Elég feltűnő volt.Ezért inkább beadtam a derekam.
Együtt pizzáztam a One Direction-nel!!!!- sikítottam.Erre a mondatomra kitágult a szeme és elkezdett kérdezősködni.
Tényleg? Találkoztál velük? Hogyan? Mikor?Tudni akarok mindent!-parancsolt rám szinte sikítozva.Elmeséltem neki mindent.Beszámoltam és a kicsi részleteket amiket észrevettem azt is beletettem a sztorimba.Ő csak tátott szájjal hallgatta.Aztán mikor befejeztem megszólalt.
Zaynnek bejössz.- újra elkezdett sikítozni és ugrál és szaladgált fel és alá a szobában.
Dehogyis.Csak megkérdezte-vágtam rá.
Akkor miért kérdezte?-nézett rám gyanakvóan.Ez jó kérdés. Fogalmam sincs miért volt rá kíváncsi.Csak reménykedtem, hogy Amynek igaza van.Majd megcsörrent a telefonom.Mikor megnéztem ki lehet az egy ismeretlen szám volt kiírva.Felvettem.

3. fejezet: El sem hiszem

Amikor felkeltem már este volt.Még szerencse, hogy holnap nincs suli.Felmásztam a lépcsőn és bebújtam az ágyba.Nem volt erőm fürödni.Hamar elaludtam.reggel 10 órakor keltem fel.Még mindig fájt egy kicsit a fejem.Gondoltam majd fürdés után jobb lesz.Tele engedtem a kádat és még habfürdőt is raktam bele.Fél órát áztattam magam.Nagyon jól esett.Majd kaptam egy üzenetet. Amy volt. Azt írta találkozzunk. Belementem. Végül is nincs dolgom.Megágyaztam és lementem.Megláttam a konyhapulton egy cetlit." Kicsim elmentem dolgozni, majd jövök. Puszi anya" Csináltam reggelit, de nem ment le mind a torkomon így beraktam a maradékot a hűtőbe.Gondoltam most már felöltözöm.Erre a ruhára esett a választásom.Mikor 

  

indulni akartam jött egy üzenet, megint csak küldött egy üzit Amy amiben az állt, hogy mégsem tud velem találkozni.Egy kicsit szomorú lettem.Megkerestem a tv távirányítót, de nem hallottam a tv-t. Ugyanis a szembe szomszédban szülinapot tartanak és üvölt a zene.Felpattantam, hogy panaszkodjak.Mikor már a kapu előtt álltam meghallottam Harry Styles hangját amint boldog születésnapot kíván az ünnepeltnek.Majd egy One Direction szám kezdődött.A kiss you. Az egyik kedvencem.Legszívesebben berohantam volna hozzájuk, de nem lehetett.Nem vagyok meghívva.Egy percig még ott álltam, majd visszafelé kezdtem sétálni.de nem hagyott nyugodni a tudat, hogy egy karnyújtásnyira vannak tőlem és nem láthatom őket.Egy ötletem támadt.Felmászok az udvarban álló fára.Istenem és láttam őket. A One Directiont. Tényleg ők voltak.Mind az öten.Éppen Zayn énekel.Gyönyörű hangja van.És olyan jóképű.El sem hiszem, hogy őket látom. Igaz csak messziről, de élőben.Istenem Zayn észrevett. És mosolyog? Rajtam? Ilyen nevetséges lennék? Vagy az egész helyzetem? Mármint itt ülök egy fán, csak azért, hogy lássam őket.Szerintem ennél nevetségesebbet is látott. Végül is minden csaj álma.Bármit megtennének érte.Köztük én is.És engem néz.Pont engem.Vagyis csak nézett.Végeztek.Éppen búcsúznak.Lemennek a színpadról.ki a kapun.És egyenesen felém?Hozzám? Kizárt.Nem jöhetnek hozzám.Vagy mégis? Zayn még mindig mosolyog.Megesküdnék, hogy pont rám néz.

Neked volt a legjobb helyed - még mindig mosolyogva szólt hozzám.erre a mondatra lemásztam. Az utolsó ágnál Zayn segített, hogy ne üssem meg magam.

Köszönöm - mondtam elvörösödött arccal, mert a karomat fogta.Ő csak mosolygott. Atya ég az a gyönyörű mosoly.Az a tökéletes arc. És szembe velem.Alig tudtam levegőt venni úgy kapálózott a szívem, ami mellesleg a torkomban dobogott.

Nincs kedved elmenni velünk enni?- kérdezte, most már komoly arccal.

De, persze, szívesen - dadogtam.Azt sem tudom hova megyünk, de nem is érdekel.A One Direction társaságával sétálok egészen egy pizzázóig.

2. fejezet: Az üzenet

*Selly szemszöge*

Amikor reggel ránéztem az órámra elégedetten keltem fel.Ma nem fogok elkésni.Nyugodtan bementem a fürdőszobába miután kiválasztottam a mai ruhámat.

Ez lenne a ruha.Aztán lementem anyuhoz a földszintre.Amint megláttam elröhögtem magam.Anyu a konyhában próbálja bepanírozni a húst.Szinte nem is láttam mert az egész teste tele volt morzsával, tojással és liszttel.Az egész konyha úszott a panírtól.Amint meglátta hogy röhögök csak fancsali képett vágott és ezt mondta:

Én többet nem sütök.

És nem tevékenykedsz egyáltalán a konyhába - raktam hozzá.

Így van - helyeselt.Segítettem neki befejezni a munkát és megreggeliztem, majd indultam is a suliba.Mikor megérkeztem Amy tátott szájjal bámult.

Nem késtem el - jelentettem ki boldogan és büszkén.

Beteg vagy? - és megfogta a homlokom, hogy megnézze van-e lázam.Erre én gúnyosan elmosolyodtam és láttam rajta, hogy elégedett a teljesítményemmel.Csöngettek és indultunk is az óránkra.Mikor vége lett az első órának megnéztem a telefonomat, de még nem érkezett üzenetem.Mire elszomorodtam.Ezt Amy is észrevette.

Adj nekik időt - mondta- Hiszen nem tudnak ilyen gyorsan sorsolni. - nyugtatott meg.Igaza is volt . Végülis csak tegnap hirdették meg a nyereményjátékot.Mondjuk a One Direction-ről van szó, és tudjuk, hogy mindenki imádja őket szóval biztos megvan már a 10 000 like. Remélem én nyerek.Nagyon szeretnék elmenni a koncertre.Miközben gondolkodtam arra ébredtem, hogy Amy ráz és mondogatja, hogy Selly hahóó Selly hallasz?

Ja bocsi, nem figyeltem - eszméltem fel.

Vettem észre - vágta rá.Csöngettek.Ilyen gyorsan telne az idő? kérdeztem magamtól.

Na gyere, Josh tanár úr mindig pontosan érkezik az óráira - említette meg.Az óra közben majdnem elaludtam. Olyan unalmas volt.Kit érdekelnek a fizika " rejtelmei"?Végre kicsöngettek.Azt hittem soha nem lesz vége.Mikor kiértünk az udvarra rezgett a telefonom. Üzenetem jött. Jajj Istenem és mi van ha tényleg megnyertem? Mehetnék a One Direction koncertre.Én lennék a világ legboldogabb embere.Láthatnám őket.Remegve vettem ki a zsebemből a telefont.Amikor megnyitottam az üzenetet majdnem kiesett a kezemből a telefon annyira remegett a kezem.Libabőrös vagyok.Amikor elolvastam azt hittem itt rogyok össze és bőgöm el magam.Üzenet: Sajnáljuk nem Maga nyert.Sírtam.El sem hiszem, hogy nem nyertem.Az nem lehet. Amy átölelt és azt mondogatta: semmi baj, minden rendben van.Ez jól esett. Ha nem lett volna ott biztos összeesek és elkezdek hisztizni mindenki előtt.Amivel nagy valószerűség leégetem magam.Mondjuk nem is tudom mit gondoltam.Rengetegen like-olták. Nagyon kicsi volt rá az esély, hogy én nyerek.De annyira elakartam menni arra a koncertre.Nagyon szeretem őket.Miközben ezen szomorkodtam addig Amy hazavitt.Otthon lefektetett a kanapéra.Aztán elaludtam.

1. fejezet: Egy átlagos nap

                                             

Selly elkésel az iskolából!- üvöltötte anyu a földszintről.Erre a mondatra rögtön felpattantam és mint a villám felöltöztem. Nem volt sok időm, így csak szempillaspirált tettem
 fel az arcomra a kedvenc szájfényemmel és felcoffoztam a hajam. Mikor lerohantam a lépcsőn anyunak nyomtam egy puszit és fejvesztve sprinteltem a suliba.Egy kicsit késtem. De
szerencsémre még nem volt benn a tanár.Egy pillantást vetettem az osztályra és szemem megakadt legjobb barátnőmön amint éppen számonkérően végigmér.Erre csak biccentettem egyet
és leültem a helyemre.Megérkezett a tanár.Elkezdett rizsázni a 2. világháborúról.Szerencsére nem kaptunk leckét.Viszont mikor kicsöngettek rohantam barátnőmhöz, aki még mindig
méregetett.
Szia Amy.-köszöntem egy kis mosollyal ami a visszahúzódásom jele volt.
Már megint késtél-mondta szemrehányóan.
Igen, tudom és sajnálom, de nem ébresztett a telefonom -próbáltam magamat menteni.De ahogy láttam inkább nem kerestem kifogást.Csak annyit mondtam- Sajnálom.
Nem baj - legyintett.- De cserébe eljössz velem ma a plázába -erre a mondatra kivillantotta fogsorát.
Rendben - feleltem.Igazából még örültem is a plázázásnak . Régen voltam vásárolni. Ezt a gondolatomat törte meg a csengetés.
...Később...
Órák után egyből mentünk is.Szerencsére a mostani trendet szeretem szóval könnyű lesz új ruhadarabokat beszerezni.Amint beléptünk az első boltba én már mentem is a farmernadrágok sorába.Vagyis mentem volna.De Amy visszahúzott.
Ma nem veszel farmert - jelentette ki. Vitatkozni akartam vele, de láttam a szemében a gondolatokat így inkább nem tettem. Behúzott egy szoknya sorra és elkezdte válogatni a ruhadarabokat.Néha-néha felém pillantott és hozzám mért néhányat. Aztán amikor végzett már halomnyi volt nála.Egy elégedett mosollyal elment egy próbafülkéig.
Ezeket próbáld fel - és a kezembe nyomta a rengeteg ruhát. Gondoltam próbálkozom egy kifogással.
De ennyi ruhát nem vihetek be - majd mikor csúnyán nézett úgy döntöttem feladom és elkezdtem próbálni. Mikor elkészültem kifizettük a ruhákat és mentünk is a következő boltba. Ez így ment 3 órán keresztül, majd amikor kifulladtunk elindultunk hazafele. Amikor anyu meglátott a sok szatyorral elmosolyodott.
Csak nem vásároltál - kérdezte és egy tál paprikás krumplit tolt elém az asztalon.
De - mosolyogtam vissza és hozzátettem- Köszi anyu a vacsit.
Szívesen kicsim - válaszolta, majd ki is ment a nappaliba tv-t nézni.a vacsora után mentem fürdeni és az időt látva gyorsan le is feküdtem.