Amikor felkeltem már este volt.Még szerencse, hogy holnap nincs suli.Felmásztam a lépcsőn és bebújtam az ágyba.Nem volt erőm fürödni.Hamar elaludtam.reggel 10 órakor keltem fel.Még mindig fájt egy kicsit a fejem.Gondoltam majd fürdés után jobb lesz.Tele engedtem a kádat és még habfürdőt is raktam bele.Fél órát áztattam magam.Nagyon jól esett.Majd kaptam egy üzenetet. Amy volt. Azt írta találkozzunk. Belementem. Végül is nincs dolgom.Megágyaztam és lementem.Megláttam a konyhapulton egy cetlit." Kicsim elmentem dolgozni, majd jövök. Puszi anya" Csináltam reggelit, de nem ment le mind a torkomon így beraktam a maradékot a hűtőbe.Gondoltam most már felöltözöm.Erre a ruhára esett a választásom.Mikor
indulni akartam jött egy üzenet, megint csak küldött egy üzit Amy amiben az állt, hogy mégsem tud velem találkozni.Egy kicsit szomorú lettem.Megkerestem a tv távirányítót, de nem hallottam a tv-t. Ugyanis a szembe szomszédban szülinapot tartanak és üvölt a zene.Felpattantam, hogy panaszkodjak.Mikor már a kapu előtt álltam meghallottam Harry Styles hangját amint boldog születésnapot kíván az ünnepeltnek.Majd egy One Direction szám kezdődött.A kiss you. Az egyik kedvencem.Legszívesebben berohantam volna hozzájuk, de nem lehetett.Nem vagyok meghívva.Egy percig még ott álltam, majd visszafelé kezdtem sétálni.de nem hagyott nyugodni a tudat, hogy egy karnyújtásnyira vannak tőlem és nem láthatom őket.Egy ötletem támadt.Felmászok az udvarban álló fára.Istenem és láttam őket. A One Directiont. Tényleg ők voltak.Mind az öten.Éppen Zayn énekel.Gyönyörű hangja van.És olyan jóképű.El sem hiszem, hogy őket látom. Igaz csak messziről, de élőben.Istenem Zayn észrevett. És mosolyog? Rajtam? Ilyen nevetséges lennék? Vagy az egész helyzetem? Mármint itt ülök egy fán, csak azért, hogy lássam őket.Szerintem ennél nevetségesebbet is látott. Végül is minden csaj álma.Bármit megtennének érte.Köztük én is.És engem néz.Pont engem.Vagyis csak nézett.Végeztek.Éppen búcsúznak.Lemennek a színpadról.ki a kapun.És egyenesen felém?Hozzám? Kizárt.Nem jöhetnek hozzám.Vagy mégis? Zayn még mindig mosolyog.Megesküdnék, hogy pont rám néz.
Neked volt a legjobb helyed - még mindig mosolyogva szólt hozzám.erre a mondatra lemásztam. Az utolsó ágnál Zayn segített, hogy ne üssem meg magam.
Köszönöm - mondtam elvörösödött arccal, mert a karomat fogta.Ő csak mosolygott. Atya ég az a gyönyörű mosoly.Az a tökéletes arc. És szembe velem.Alig tudtam levegőt venni úgy kapálózott a szívem, ami mellesleg a torkomban dobogott.
Nincs kedved elmenni velünk enni?- kérdezte, most már komoly arccal.
De, persze, szívesen - dadogtam.Azt sem tudom hova megyünk, de nem is érdekel.A One Direction társaságával sétálok egészen egy pizzázóig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése