5. fejezet: Egy éjszaka csak Vele

Majd megcsörrent a telefonom.Mikor megnéztem ki lehet az egy ismeretlen szám volt kiírva.Felvettem.
Szia Selly-köszönt bele az a gyönyörű hang.
Szia...Öhm honnan tudod a számom- bizonytalanodtam el.
Az legyen az én titkom-nevetett.- Amúgy lenne kedved találkozni velem?
Öhm..oké..p-persze-dadogtam.
Rendben, akkor találkozzunk este 7-kor a Nando's előtt.-jelentette ki.
Rendben, ott leszek-válaszoltam kissé határozottabban.
Oké, szia.
Szia-mondtam, majd letettem a telefont.Kitágult szemekkel meredtem magam elé, miközben próbáltam felfogni mi történt velem ebben a percben.Mikor eltelt már vagy öt perc feleszméltem, hogy talán meg kéne osztanom ezt az információt a barátnőmmel.Mikor ránéztem kíváncsian pillantott vissza a tekintetével.Mikor beszámoltam, hogy találkozom Zaynnel, azonnal felhúzott a szobámba és az összes ruhámat kiborította az ágyra.
Na szóval ha jól akarsz kinézni bízd magad rám- mosolyodott el.Rögtön próbáltatta fel velem a ruháimat.Életemben nem próbáltam még ennyi ruhát.Aztán, hogy ez biztos nem volt elég fárasztó a biztonság kedvéért áthozott egy pár ruhát az övéi közül.Azokat is felpróbáltam.De végül megtaláltam a tökéletes ruhát.

Ehhez egy magassarkút húztam:

Amikor készen lettem kaptam egy kis sminket és Amy begöndörítette a hajamat.Ahogy készen lettünk máris indulhattam.De annyira félek.Mi lesz ha elszúrom?De ezt a gondolatomat megzavarta barátnőm.

Nem lesz semmi baj.Minden rendben lesz.-mondta, mikor én elkezdtem gondolkodni vajon gondolatolvasó-e?Elköszöntem tőle és indultam is a Nando's felé.Mikor megláttam, hogy Zayn már ott áll a szívem azonnal a torkomba szökött fel miközben tördelni kezdtem az ujjaimat.Mikor meglátott elmosolyodott.

Gyönyörű vagy-gondolom ez volt a köszönése.De erre a mondatra elpirultam.Lesütöttem a szemeim és elfordítottam a fejem, hogy véletlenül se vegye észre a paradicsom színű fejemet.

Köszönöm- csak ennyit bírtam kinyögni.Nevetett.Lehet, hogy észrevette, hogy elvörösödtem?Mikor már éreztem, hogy nem vagyok paradicsom visszafordultam.Egyenesen a szemeibe néztem és éreztem, hogy ő is zavarba van.Csak az okát nem értettem.

És hova szeretnél vinni?-kérdeztem.

Először úgy gondoltam, hogy ehetnénk valamit.-jelentette ki.Már mentem volna be a Nando's-ba, mikor megfogta a karomat.

De nem ide-mosolyodott el.én is csak mosolyogni tudtam.Elindultunk az utcán, s mikor megálltunk egy kicsi de mégis nagyon hangulatos étterem előtt előre engedésével jelezte, hogy ide jöttünk.Ennek nagyon örültem.Azt hittem, hogy valami nagyon puccos étterembe fog hozni.de szerencsére nem.Leültünk egy asztalhoz és nézegettük az étlapot.Éreztem a tekintetét rajtam, de nem mertem fel emelni a fejem.Mikor már rendeltünk kénytelen voltam felnézni.Azok a gyönyörű szemei engem figyeltek.Nem bírtam levenni róla a szememet.Egyszerűen elbűvöl a szemeivel.Elvesztem bennük.Kerestem a kiutat, de nem találtam.Kirázott a hideg mikor észrevettem ahogy nevet.Annyira tökéletes ahogyan az ajkai mosolyra húzódnak.Mondjuk amúgy is.Kihozták a rendeléseinket. Neki láttunk.Egyszercsak Zayn törte mag a csendet.

Mesélj magadról-jelentette ki a csend közepébe.Meglepődtem.

Mit meséljek?-kérdeztem visszahúzódóan.

Bármit, csak magadról-válaszolt egyszerűen.

Oké, akkor...kedvenc színem a kék-mondtam valami egyszerű dolgot, mert nem tudtam mit akar tudni.Erre a mondatomra elmosolyodott.

Mi az?-kérdeztem érdeklődve.

Nekem is-nézett rám.Nagyon megörültem neki.Úgy tűnik már két dologban is egyezik az ízlésünk:

1. nem szeretjük a puccos helyeket.

2.kedvenc színűnk a kék.

És nem is beszélgettünk sokat.Ez hihetetlen.Persze ez nem jelent sokat.De nekem mégis.Megettünk a vacsorát.Zayn fizetett, majd elindultunk kifele.

Van kedved sétálni?-kérdezte.

Igen.-nagyon örültem a kérdésnek.Tényleg nagy kedvem volt sétálni. Főleg vele.Elmentünk a parkba.Nagyon szeretem ezt a parkot.Bár este nem szoktam ide jönni.Ki van világítva. Persze hangulatosan.Egész éjszaka sétáltunk közbe pedig beszélgettünk.Sok mindent megtudta róla.Nagyon vicces fiú.Minden 2. percben hülyéskedett valamit.Én persze szét röhögtem magam.Éjfél körül haza kísért.

Köszönöm, hogy eljöttél-mondta már a házam előtt.

Köszönöm, hogy meghívtál-mosolyogtam rá.

Megismételhetnénk valamikor-mosolyodott ő is el.

Boldogan.Csak hívj.Ha már úgy is tudod a számom.-nevettük el mindketten magunkat.

Rendben, jó éjt!-köszönt el.

Jó éjt!-mosolyogtam rá majd beléptem az ajtón.Nagyon boldog voltam.Majd kiugrottam a bőrömből. Legszívesebben sikítoztam volna és oda-vissza ugrándoztam volna az egész házban.de már anyuék alszanak.Szóval inkább felmentem a szobámba és letusoltam.Bedőltem az ágyamba és gyorsan el is aludtam.